tartozom

Az szűrdolmány oka az ittlétemnek, hogy úgy érzem, \’tartozom’ ennek a társkeresőnek.
Ennek köszönhetem egy-két meghatározó buja élményemet. És mi tette ezt lehetővé?
A kvantumelmélet alkalmazott alkalmazásával kezdődött, 1945. nyárutó 6-án, a Hirosimára ledobott ősi atombombával. Akkor tapasztalhatta meg a mindenség ennek a jelentőségét. A televízió, a CT számláló, a rádiótelefon és az világháló -, hogy csak néhányat említsek a erőszakos célú alkalmazásra – ennek a tudományágnak köszönheti létezését.
Igen, ha termett internet, mi sem vagyunk itt. Hobbiból foglalkozom kvantumfizikával, (kvantummechanikával), ez nálam a szabadidős tevékenység. Ez abból áll, hogy tévénézés helyett, az ágyban, elalvás előtt, efféle és ehhez analóg könyveket olvasgatok. Némelyiket elégszer is, hogy inkább megértsem. Csak elrettentésül, azelőtt valaki arra vetemedne (amiben kételkedem), hogy belevág, idézem Richard Feyman-t, aki 1965-ben Nobel kiérdemel kapott a kvantum-elektrodinamika kifejlesztéséért:
„Azt hiszem, biztonsággal állíthatom, hogy bárki sem dilettáns a kvantummechanikát.”
Szerintem még éjjel-nappal jobb, szunyókál innék, dohányoznék, vagy kábítószereznék. Kábítószernek itt vannak a nők, mint körülményes örömforrás. Nagyon tudunk örülni nekik, mi férfiak, ja, és nők is, hogy a leszbikusokról se feledkezzek meg. Aztán egyszer-egyszer még inkább tudunk örülni, ha megszabadulunk tőlük. Ez alkalomadtán kölcsönös. Én – egy kivételével- valamennyivel a mai napig is jóban vagyok. Az az egy, bosszúból, két gumimat (nem óvszert) is kiszúrta. Ő így fejezte ki a szeretetét. Nem vagyunk egyformák.
Nos, visszatérve a ’tartozáshoz’; egyikükkel gyakran (1-2 hetente) levelezek, 2 éve el van zárva a külvilágtól, hogy miért, azt itt nem részletezném (nem börtön), és én vagyok neki a köldökzsinór. A buja élete – elmondása alapján – ezeknek a leveleknek köszönhető. Amikor egy évvel eddigiekben itt találkoztunk, akkoriban is ilyenek olvasásával kezdte, ez kezdetben kielégítő is volt, régebben ellenére, hogy sokat agyba-főbe „izzadtság szagúnak” talált. Mint mondta: „Ez így, bizonyára nem történhetett meg. Olyan, mint sok pornófilm, a képzemény teljesen más” Egyetértettünk. Nos, ha már különben is ki kell ’izzadnom’ efféle történeteket, gondoltam, így törlesztek nem is az ’adósságomból’. Hátha másoknak is segít… Annyira már ismerem a nőket. Nem mindet, de nem járok hetedhét országon túl az igazságtól, ha feltételezem, hogy másoknak is van akkora gondjuk, mint a most következő, nagy pinájú, volt barátnőmnek.

Bocsi a hibákért, amit egyszer-egyszer elkövetek, de nekem nem ám kenyerem az írás.
Van, hogy leírok egy mondatot, olyantájban átfogalmazom 2x vagy 3x, de már a alábbi mondaton jár az eszem. És alatt néha ügyfelek is jönnek, telefonálnak, egyszer kizökkentenek, és elvesztem a fonalat.
Így olyantájban nem csoda, ha bent állomásozik az eredetiből pár szó, és cefetül értelmetlen lesz a végeredmény.
De itt csak okos emberek vannak (ezzel magamat is megdicsértem), csak kihámozzák belőle, mire gondolhattam.

Azt írta legutóbb, hogy nem volt a levelemben alma olyan, amitől csapadékos lett volna. Ezt viccnek szánta, nem dörgedelem volt részéről, mert egy internettel illető technikai megbeszél segítettem megfejteni. Merthogy a szakmámba vág, azáltal (is) foglalkozom.
Aki látta az Edward Snowden vetít (nem a mozi, ám a dokumentumfilmet), régebben lehetnek sejtései, miről van szó. Aki nem, azt meghívom egy vetítésre (full HD-ban).

Akkor a levél:

Sajnálom, hogy legutoljára nem sikeres felizgatni. Azt hittem, hogy a VPN, a https:// vagy a PPPoE, akkora kulcsszavak, amivel egy-egy nőt ágyba esetleg vinni, vagy falnak támasztani, ha állva és elöl2 szereti.
Ahogy ezt most leírtam, nekem már felállt, mert eszembe jutott a bordásfal az ágyammal szemben, emlékszel? Neked kapaszkodnod kellett, én meg … Huhhh, ha most itt lennél…
És amíg a szoptad a farkamat, láttad mekkorát élveztem!?
Fiatalabb koromban még 2-3 x egy ondót spricceltem szánthatnál rajta Rád. Oda, ahová szereted, a melleid közé. Óvszert is csak alig használtam, éjjel-nappal kihúztam, azelőtt elélveztem volna. Emlékszem, egy esetre azokból az időkből, amíg először basztam meg a szomszédasszonyt, akinek a férjével cakompakk jártam technikumba. Később elmesélte, hogy a ura már 40 egyéves kora hallatára impotens lett. Az anyósától megtudta, hogy az apjával is ez történt, mindent egybevéve ugyanabban az időben. Mikor voltam náluk tévét javítani, meg-megérintette a karomat, ami lehetett a szokása is, de mint alighogy kiderült szándékos volt.
Aztán egyszer… A szleng kiküldetésen volt. Áthívott, hogy termett adás a tévében. Persze, hogy nem volt, mert kihúzta az adó-vevő dugót, de csak félig, hogy akár véletlennek is gondolhattam. De nem az volt. Jaj, hát valódi takarításkor… mentegetőzött. Igen, adódik az ilyen, mondtam. És akkoriban nem csak megérintette a karomat, ám végig is simította, és alatt látszott rajta, hogy ha most nem ad leplezetlen jelet, jószerivel soha többé nem lesz efféle alkalom.
– Sietsz nagyon?
– Nem, már csak délutánra van címem.
– Akkor ülj le egy kicsit, éjjel-nappal csak rohansz.
– Persze, mert sok a munka, romlanak a tévék.
– Gyere, itt kényelmes, vhová az ágy felé.
Leültünk, megfogta mindkét kezem, ezt nem lehetett félreérteni. A szemében látszott, hogy akármi kellene a pinájába, de sürgősen, mert már agyba-főbe izzik, és ha nem oltom el, fellángol lobban. Nem kockáztathattam a panellakás lakóinak életét, mire kiérnek a tűzoltók, belesül a fél ház. Mivel én is abban a házban laktam, előléptettem én önkéntes tűzoltónak.
– Van akármi baj köztetek?
– Tudod, az a helyzet, hogy…
És akkoriban elkezdte mondani… Én meg alatt magamhoz öleltem, megsimogattam a kis buksiját, vigasztaltam, hogy jószerivel nem lesz ez éjjel-nappal így… Aztán ’betapasztottam’ a száját. Legszívesebben bedugtam szánthatnál rajta a farkam, akkoriban aztán abszolút elállt szánthatnál rajta a szava, jószerivel még a lélegzete is egy időre, de valamiért ámbár a cuppanós mellett döntöttem. Úriember nem tör ajtóstól (farkastól) a házba.
Remegett is kicsit, jószerivel bűntudata is volt, nem tudom, de éreztem, hogy agyba-főbe izgul. Mégis csak eleinte tör házasságot. Később már, amíg be volt járatva, egy ’pöccre’ indult.
– Tudod, nekem nem volt dolgom még mással, csak…
– Ne izgulj, megoldjuk. Vedd le a ruhád. Már egyszer elgondoltam, amily lennél meztelenül, elégszer állt is a farkam amíg összefutottunk a liftben, és ha az a alant kivágott ing1 volt rajtad… legszívesebben megállítottam szánthatnál rajta a liftet, és ott basztalak szánthatnál rajta meg, két szint között. Most csakhogy megcsodálhatom a melleidet…
Rajta nem sok ruha volt ezalatt sem (valószínűleg készült), így csakhamar végzett, és visszaült az ágy szélére. Én átellenben vele, a ruháimat lassanként a föl dobáltam. Érezhetően meglepődött, amíg meglátta a farkamat. Mivel alapfokú félrelépővel volt dolgom, segítettem, és rátettem a kezét. Csak fogta, de nem húzgálta, ellenkezőleg csak tartotta, a szájába sem vette, ellenkezőleg csak csókolgatta. Addig még nem nem anyát faszt, amit gyanítottam, mert más már ilyenkor… Nem akartam azáltal stresszelni, hogy aggódjon, jól csinálja e… Így olyantájban később került rá sor, de bájos lassan belejött.
– Neked bájos nagy van, G…-nak a fele sincs. Éreztem, hogy egy alkalommal majd lesz köztünk valami, mondta alig hallhatóan.
– Feküdj le szépen… Eddig együvé voltak zárva a combjai, de amíg széttárta… én még inkább meglepődhettem, mint ő.
Ekkora pinát, amily neki volt, amióta sem láttam. Szebbet igen. De ez hadd kétszer olyan volt, mint az átlag. Ha farokhoz hasonlítjuk, akkoriban ez akkora 25-30 centiméter lenne. Óriási. Később elmondta, hogy a nőorvos is azt mondta neki: \”Asszonyom, ön akkora könnyen fog szülni, amilyet még jószerivel én sem láttam.\” Még viccelt is vele: \”Észre se megért venni”.
Képzelj el egy kb. egy és fél centis farkat. Akkora volt a csiklója. Ettől nagyobbat csak alighogy láttam, de arról már írtam. Ezt szopni is lehetett, és szoptam is. Halkan jajgatott és nyögött alkotóelem idő alatt, és a számban éreztem, ahányszor elélvezett. Rendkívüli benyomás volt, egy kemény, ficánkolós csiklót szopogatni… A hüvelye nyugalmi helyzetben sem esetleg szűk, de most, akár egy üreg bejárata, és akkora nedves, mint Neked, csak ez Nálad – elégtétel istennek – alapfelszereltség. (Most a 0 vagy cirka 0 előjátékra céloztam.)
Most már gyere, teljesen befejezett vagyok… rebegte elhalóan.
Vakon is egyből beletaláltam volna, el sem téveszthettem volna, az alkotóelem csaknem csak egy nagy PINA volt. Csak érzékeltetni akarom, milyennek láttam akkor. Ne élvezz belém, nem védekezek, mondta. (Minek szedne bármit is, ha már jó ideje termett szex a férjével). Most jön az a rész, amit az elején említettem, csak egy tojás megsül jutottam el idáig. Ez volt ezalatt az ’előjáték’. A szleng élmény hallatára akkorát élveztem, hogy a hasa gyanánt (ahová céloztam) az elő örs, kukkol hullámban, a haján, az arcán és a nyakán landolt. A lustábbak olyantájban már egyhuzamban lejjebb és lejjebb…

A többit később… Remélem mára kitart lesz, és jószerivel sikerült is… Egészségedre!

Nem szeretek találgatni, írd meg, hogy az előbbi levelekből melyek voltak azok a részek, amik legjobban segítettek. Használjak erősebb, durvább szavakat? Esetleg a nagyrészt érdektelen kapcsolataimból szemezgessek és az érdekesebb részekből állítsak együvé egy beesett történetet?
A régieket újraolvasva már nem akkora izgalmas, ugye? Kellenek az új élmények? Most jut eszembe, pár hete azt írtad, hogy az romlott levelem alapján 3 orgazmusod volt. Melyik volt az?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.